A betakarításkor és a tároláskor számos hibát követhet el a termelő, amivel az egész éves termését kockáztatja. Ha nem derül ki időben a kár, még a tárolási költséget is ráköltheti a termelő. Azonban, ha időben észreveszi, hogy hol a hiba, akkor rengeteg bosszúságtól kímélheti meg saját magát is.
Klasszikus módszer a kék foltok és a betakarítási belső sérülések kimutatására, amikor a gumómintákat a burgonya betakarító gépről veszik különböző helyekről, valamint a tétel betárolása után.
Ezután melegen kell tartani a mintákat 1-2 napig, majd ellenőrizni, hogy nincsenek-e hajszálrepedések és sérülések a gumók felületén. Ezután fel kell vágni, vagy meg kell hámozni a gumókat, hogy az esetleges kék foltok láthatóvá váljanak. A módszer nehézsége, hogy az eredményre 1-2 napot kell várni.
Hogyan lehet a folyamatot felgyorsítani?
Minél melegebb a gumó, annál gyorsabban jelennek meg a kék foltok. Tehát szobahőmérsékleten (kb. 20 °C) már 3-5 óra múlva enyhén rózsaszínű elszíneződést tapasztalhatunk a kék foltok előtt.(Lásd a bal oldali gumót az alábbi képe)
Teljesen csak sokkal később ismerhető fel a kék foltok. Azonban 35–40 °C-on és magas páratartalom mellett a károsodás gyorsabban észlelhető, mert a gumóban az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak. Ilyen körülmények megteremtéséhez elég, ha néhány órára felmelegítjük a burgonya gumókat pl. a sütőben.
Kis sérülések és hajszálrepedések azonosítása:
Egy amerikai javaslat alapján 1-2% -os jódoldatba mártogatják a megmosott gumókat. A repedéseken lévő burgonyakeményítő az oldat intenzitásától függően 20-60 perc alatt kék-feketévé válik (lásd az alábbi képeket).
A héjszilárdság, érettség ellenőrzése betakarítás ELŐTT:
A gumó héjerősségét, a héj érettségét mindig a legfiatalabb sejtszöveten kell vizsgálni, tehát a gumók csúcsánál. Így általában a korona végén dörzsöljük meg a héjat hüvelykujjunkkal. Ha az érett héjú burgonya sokáig a földben marad, akkor a gumók megizzadhatnak a talajban is, és egy időre újra foszlani fog a héjuk. A még nem érett héjú tételeket nagyon óvatosan kell betakarítani és kíméletesen kell manipulálni, tisztítani, hogy ne sérüljön.
Az egyes burgonyafajták eltérően érzékenyek a betakarítási sérülésekre, illetve a héj érettség is jellegzetes az egyes fajtákra.
Vetőburgonya szaporításakor elvégzendő vizsgálatok:
Egy mosott mintát kell venni a Colletotrichum, a Rhizoctonia, később pedig az ezüstfoltosság, az Erwinia és a Fusarium vizsgálatára is. A vizsgálatok elvégzéséhez javasolt a Nébih és a Kormányhivatalok laboratóriumait igénybe venni.
Ezen felül javasolt még 100 gumót 2-3 hétig félre rakni egy nedves meleg helyre, majd külön kiértékelni, bonitálni.
A vetőgumókat Németországban Diabolóval (hatóanyag: Imazalil) csávázzák, ami bizonyos mértékig védelmet biztosít a Fusarium és az ezüstfoltosság ellen a betárolás vagy az árumozgatás során. A magyar vetőgumó szaporítók lehetőségei nagyon korlátozottak, az engedélyeztetett készítmények hiányában.
Körülbelül 100 gumóból álló csírázási minta, előcsíráztatás után tájékoztathat a csírázóképességről, valamint a tárolás során bekövetkező hatásokról. A tétel fiziológiai koráról és az csúcsi (apikális) dominanciájáról is többet lehet megtudni egy ilyen vizsgálat után. Nem a csírázás gyorsasága a fontos, hanem a kiegyenlítettsége és az, hogy minél kevesebb olyan gumó legyen a mintában, ami egyáltalán nem csírázik.
A minősítetlen, fémzárolatlan burgonya ültetésével már ültetéskor garantáljuk, hogy nem tudja a burgonyafajta az optimális termését adni a gazdának, de a betakarításkori figyelmetlenség a kész termést is hazavághatja.