A tésztához és a rizshez képest a burgonyának van a legalacsonyabb ökológiai lábnyoma. Ez derül ki a holland élelmezéstudományi központ adataiból.

Egy olyan világban, ahol a sarki jég megállíthatatlanul olvad és a klíma-megállapodásokat sok ország nem tartja be, mindenkinek egy kicsit jobban oda kéne figyelnie arra, hogy mit vásárol. A tudatos, felelősségteljes vásárlók megnézik jobban mit esznek, milyen környezetterhelést okoznak az általuk vásárolt és elfogyasztott élelmiszerekkel.

Az alább említett kutatás azt vizsgálta, hogy a burgonya milyen hatással van a környezetünkre.

A burgonya, a tésztához és a rizshez hasonlóan, rengeteg szénhidrátot tartalmaz. A szénhidrátok nélkülözhetetlenek az életünkből, az emberi test energiaellátásáért felelősek. Szakértők szerint egy felnőtt embernek 200 gramm szénhidrátot kell naponta elfogyasztania legalább. Összehasonlításképpen 100 gramm főtt burgonya átlagosan 17 gramm szénhidrátot tartalmaz, míg a tészta és rizs 25 grammot.

Száz gramm termék kalóriaindexe

Forrás: Nevo alapítvány, NL

Vízigény és vízhiány

Bár a burgonya termesztése vízigényes növény fenntarthatósági szempontból a vízfelhasználás területén beelőzi a rizst és a tésztát is. Az UNESCO számításai alapján egy kilogramm rizs megtermeléséhez 1111 liter víz szükséges, míg egy kiló krumplinak csak 200 literre van szüksége. Ehhez kapcsolódóan a burgonyának megvan az az előnye is, hogy nemcsak teljesen éretten lehet fogyasztani, mint a kukoricát, rizst vagy a búzát. A burgonyát akár foszlós héjú újburgonyaként, nagyon rövid rövid tenyészidő után is fogyaszthatjuk már.

Növelni fogja termesztésének jelentőségét, hogy a burgonya a hasznos terméséhez képest viszonylag kevés vizet igényel. Az ENSZ (UNEP) környezetvédelmi programja két éve úgy becsülte, hogy 2030-ra 40 százalékkal nagyobb lesz az emberiség vízigénye, mint a rendelkezésre álló kínálat.
Kína is beszállt a termesztésébe és célként tűzték ki, hogy a jelenlegi 100 millió tonnás termelésüket 150 millió tonnára növeljék. Ezzel a világ burgonyatermesztésének fele Kínába kerülne. Ez a bővülés részben a Kínában hagyományos rizs és a tésztához szükséges búza termesztőterületének terhére fog megvalósulni. Így ettől az irányváltástól az ország ökológiai lábnyomának csökkentését várják.

Mennyi vízre van szükség az élelmiszer előállításához?

Forrás: UNESCO

Helyben terem

A burgonya a Föld szinte minden részén megterem. Így adott a lehetőség, hogy a gazdák a helyi piacokra termeljenek, gazdálkodjanak bárhol Dél-Afrikától Lengyelországig vagy Kanadától Kínáig vagy éppen Magyarországon. A termés szállításához kevesebb utat kell megtenni teherautóval, repülővel vagy hajóval ahhoz, hogy a Föld lakossága burgonyát ehessen. Magyarországon a támogatások alapján (egy hektárnál nagyobb területen) 3634 gazda termel burgonyát, összesen 7741 hektáron és szinte teljes termésüket belföldre értékesítik, itthon esszük meg. Mivel minden évben elfogy a magyar krumpli a piacról, jól látszik, hogy lenne még hely belföldi árunak.

Hazánkban a burgonyának a statisztikai (KSH) termésátlaga 23 tonna hektáronként, de a gyakorlatban a termelők, akik korszerű fajták minőségi fémzárolt vetőburgonyáját ültetik, ritkán takarítanak be 40 tonna piacképes árunál kevesebbet. Ilyen korszerű fajták fémzárolt vetőburgonyáját forgalmazza egyébként az Euro Sol Kft.
Ehhez képest a hazai körülmények között átlagosan hektáronként 4 tonna terméssel lehet számolni rizsből, míg búzából 5 tonna körüli átlagtermést várhatnak a gazdák. Könnyű belátni, hogy az egy hektárról betakarítható termés mennyisége jelentősen befolyásolja egy termény ökológiai terhelését. A mezőgazdasági termelők által okozott környezetvédelmi hatások közül jelentős, amit a szántóföldre kijuttatott input anyagok okoznak.

A szénhidrátban gazdag termékek képzeletbeli környezetbarát versenyében a burgonya a legjobb. Szénhidrátokra az emberi szervezet egészséges működéséhez van szüksége. A szénhidrátban gazdag élelmiszerek közül, megelőzve a rizst és a tésztát is, a burgonya terheli legkevésbé a környezetet. “Csak előnye van a burgonyának?”, tehetnénk föl a kérdést, de a kérdés nem ilyen egyszerű. Egy kilogramm hasábburgonya előállításához például két kilogramm burgonyára van szükség. További kérdés, hogy a maradékokkal mit csinál az ember? Például a krumplit héjában is lehet sütni, főzni, így csökkenthetjük a felhasználásakor keletkező hulladékot és mindemellett a héjában a van a legtöbb vitamin és rost is, és még glutén-mentes is.

https://www.derestaurantkrant.nl cikke alapján fordította: Szabó Kristóf