Európai vetőburgonya-körkép
Mire számíthatunk az Európai Unióban a 2016-os vetőburgonya-termesztési évben?
A 2015/16-os kiváló burgonyatermesztési évet követően az egész EU-ban a burgonya termőterületének jelentős növekedésével számoltak. Az EU 28 tagállamában a jelenlegi adatok szerint azonban a termőterület csak 1,719 millió hektár, mely csak 29 ezer hektárral haladja meg a tavalyi értéket.
Jörg Eggers, Europlant, Lüneburg
Annak ellenére, hogy az egyes régiók piacai eltérően fejlődnek, megállapítható, hogy megéri foglalkozni a burgonyatermesztéssel.
Általános trend, hogy a termelés Közép-Kelet és Dél-Európában tovább csökken, míg Észak-Nyugat-Európában a termelés növekedése állapítható meg. Kiváltképp igaz ez az ipari alapanyagként szolgáló burgonya termelésére.
A következő év folyamán is jó exportlehetőségek nyílnak Dél- és Közép-Kelet-Európában, főként késő ősztől kezdődően a beraktározott áruk terén. Az előzetes számok alapján a német termőterület 236,7 ezer hektárról 241,8 ezer hektárra nőtt. Legnagyobb mértékben Alsó-Szászországban bővült a termelés 109,6 ezer hektárra (előző év 105,9 ezer ha). Ezzel ez a német tartomány megtartotta kiemelkedő helyét a termelésben. Természetesen Alsó-Szászországban és a környező tartományokban hatalmas feldolgozó-kapacitás is jelen van, melyek nyersanyagigénye folyamatosan nő.
Kép: Bellarosa – Közép-Kelet és DélEurópa legkedveltebb piros héjú fajtája
Kép: Belana – a legtöbbet fogyasztott német fajta, nemzetközi jelentősége folyamatosan nő
Az értékesítési gond a jövőben az élelmiszerkereskedőktől érkező, helyi és regionális termelésű áruigények miatt várható, ám az export új piaci lehetőségeket rejt.
A vetőburgonya szaporítási területe az eddig rendelkezésre álló adatok alapján tovább stabilizálódik az EU-ban, sőt, néhány fontos országban bővült is. Hogy miként hat az EU-tagállamok termelésének alakulása a vetőburgonya-termesztésre, a mellékelt táblázat mutatja.
Franciaországban az igen nagyarányú vetőburgonya megújítás mellett erős az exportirány is, melyet az idei termőterület-bővülés vissza is igazolt. A gazdák sokat profiltálnak a vetőburgonya támogatási láncból származó hazai támogatásokból. Ebben sajnos Németország nem vesz részt, ami a nemzetközi piac bizonyos mértékű szétszabdaltságához vezet.
Hollandiában úgy tűnik, hogy elérték a vetőburgonya-termelés felső határát. A változást a fajták közötti arányváltozás jelenti.
Hollandia
A jelentős holland fajták közötti eloszlás igen egyenetlen.
A legfontosabb és legelterjedtebb fajta a Spunta, mely vezeti az árakat és Észak-Afrikában, A földközi-tenger mentén és Ázsiában igen jó forgalommal értékesíthető. A legnagyobb kérdés, hogy mi történik, ha a vevők pl. importcsökkentési kvóták vagy minőségi kifogások miatt nem veszik meg a mostani nagy mennyiségeket?
A következő fajta a Fontane, melyet a feldolgozóipar igényére nagy területen termesztenek, mint más sültburgonya-alapanyagokat is. Ilyen az Innovator, mely újra termőterület-bővülést kapott. Az ipar részéről nem áll fenn a nyersanyag-termesztés vége!
Az Agria termőterülete áttekinthető 159 hektárral nőtt, mely a fajta sokszínűségét és jelentőségét hangsúlyozza.
A legnagyobb visszaesést a Desiree szenvedte el, közel 200 hektáros csökkenéssel. Ez azt mutatja, hogy a fajta tipikus fogadó-országaiban nehéz évek jártak. Más piros héjú fajták visszaesése is jelentős.
Általában Hollandiában a pallida-rezidens fajták termesztése bővül, s úgy tűnik, erre igény is van.
Éppúgy növekedés tapasztalható a feldolgozható fajtákból, melyeket a sültburgonya, a chips, a burgonyapehely és a keményítő gyártása vesz fel, míg a nagyon korai étkezési fajták termelése néhány kivételtől eltekintve visszaesést mutat. A német termőterületek arányainak változásával együtt ez bizonyára kihatással lesz a német korai újburgonya-piacra.
A német nemesítők fajtái ezen a területen jó fejlődést mutatnak, a minőségi árszegmensben pedig folyamatos a növekedés.
Franciaország
A teljes francia termőterület 20 014,19 hektárra való növekedése az előző évi 19 389 hektárral szemben, továbbá a fajták áttekintése arra utal, hogy főként a keményítő és feldolgozásra alkalmas fajták belföldi értékesítése erős, továbbá az észak-afrikai, ázsiai és további tengeren túli export jelentőségét igen pozitívan becsülik.
A vetőburgonya-termelés közvetlen támogatása előnyt jelent az exportértékesítésben. Ezek az eszközök Németországban sajnos nem állnak rendelkezésre.
A belföldi értékesítési előrejelzések inkább ködösek, mivel a francia étkezési burgonya eladása az elmúlt két év árpolitikája miatt erősen visszaesett. Nyilvánvalóan a francia étkezési burgonya piaci értékesítése megadja a megfelelő válaszokat, s az ebből adódó 2015/16-os szezon vetőburgonya- értékesítési nehézségeire is.
A keményítő és a feldolgozható burgonya ezzel szemben biztonságos terep, melyet jó néhány francia termelőkörzet nem nélkülözhet a jövőben sem.
Az érési csoportok és szegmensek fejlődését a 3. táblázat tartalmazza.
A minőségi és prémium francia étkezési burgonya exportja számos helyen korlátokba ütközött, és a következő szezonban is ott lesz a hiányzó orosz exportlehetőség, mint korlát, hiszen Franciaország az embargó előtt több százezer tonna burgonyát exportált Oroszországba. Így ez a tény sem járul hozzá az optimista becslések születéséhez.
A feldolgozásra való fajták termelése is pozitív fejlődést mutat Franciaországban, s ezért az észak francia és belga feldolgozóüzemen nyersanyagigénye ad magyarázatot. A nyilvánvalóan ismét feltörekvő keményítőburgonya-termelés fellendítéséhez egész Európából importáltak vetőburgonyát. A keményítőburgonya termelés speciális támogatásában keresendő az ok, ellentétben Németországgal.
A német piacra néhány speciális fajta kerül fenntartásra, egyébként a francia vetőburgonya alkalmazása mellett gyakran csak az ára szól.
Lengyelország
Még mindig az EU legnagyobb termelője, ahol a legkisebb e megújítási arány a bejelentett termőterületre (5 964,32 hektár – előző évben 5662,32 hektár) és a 340 tonna/hektár összes burgonyatermelésre vonatkoztatva.
Igen nagy még a termőterületbeli lehetőség. Különösen a Keleti-tenger partvidékén terem jó és egészséges burgonya, melyet alig lehet az európai export-piacokon megtalálni.
A bel- és külföldi nemesítők valamint a lengyel vetőmag-kereskedelmi vállalatok törekvései és fáradozásai ellenére sem sikerül a vetőburgonya értékesítést szignifikánsan növelni. Gondot jelent ez az összes növény-egészségügyi problémával együtt, mely így a teljes európai burgonyagazdaságra rányomja bélyegét.
Évek óta megtalálhatók a nyugat-európai nemesítők fajtái a lengyel összes vetőburgonya-szaporításban, a tendencia pedig emelkedést mutat.
Így a 10 legnagyobb fajta közöl már csak 4 lengyel eredetű, melyek 10 évvel ezelőtt még teljesen uralták a vetőburgonya piacot (lásd 4. táblázat).
Összességében több, mint 200 fajtát szaporítanak a viszonylag kis területen, s ez túl sok is. De szemmel láthatóan az a piac elvárása, hogy a lengyel vetőburgonya szaporítás területét bővítsék 10-12 000 hektárra.
Az új fajták igen jól alakulnak, egy sor német fajta is bevezetésre került, és egyre jobban meg is állják a helyüket.
A német fajták teljes vetőburgonya termőterülete Lengyelországban már meghaladja a hazai termelők területeit, és a fajták teljesítménye egy közepes német vetőburgonya-termesztő vállalat teljesítményét hozzák.
A német fajták étkezési minősége meggyőző mind a szomszédos országban, mind Németországban. (lásd 5. táblázat)
Különösen a keményítő-fajták termelése fejlődik jól a lengyel támogatási politikának köszönhetően. E területen bővülés várható, s erre rendelkezésre állnak a német fajták, melyek további piaci részesedést fognak megszerezni.
Hogy a lengyel vetőburgonya-termesztés a jövőben versenytényező lesz-e Európában, az csak a lengyel burgonyatermelő ágazattól függ, ám a növény-egészségügyi biztonságot még szigorítani kell.
Jelenleg a vetőburgonya lengyel exportja csak igen szigorú ellenőrzéssel indulhat más EU-országba. Ennek ára természetesen a csökkenő rugalmasság és a gyengébb teljesítmény, még közvetlenül a német szaporítótól, nemesítőtől származó, jó minőség ellenére is. Ez összességében nem jelent veszélyt más vetőburgonya-exportra, illetve a német vetőburgonya-szaporításra sem.
Dánia
A dán vetőburgonya-szaporítás a hazai piac ellátása mellett továbbra is támaszkodik a harmadik országba induló exportra.
Egyébként Németország – főként a nagy feldolgozó-kapacitással rendelkező területeken – szívesen szerez be vetőburgonyát Dániából.
A Spunta szabad fajta 1 311,76 hektár (elmúlt évben 1 185 ha) termőterülettel ismét közel 29%-os piaci arányt foglal el a dán vetőburgonya-szaporítási piacon. Ez veszélyesnek tűnhet az értékesítési szempontból, mivel a fajta vetőburgonya termelése Hollandiában és Franciaországban is elterjedt. A további nagy termőterületeket a 6. számú táblázat foglalja össze.
A fennmaradó területen számos más, külföldi nemesítőtől származó fajtát szaporítanak.
A német fajtanemesítő házak fajtái minden feldolgozási típusú burgonya esetében és minden érési csoportban pozitív képet mutatnak.
Különösen a salátafajták (Allians, Belana, Bellinda, Isebelia, Pricess és Regina) szaporítására áll kevés termőterület a jelenleg domináns fajtákkal (Ditta és Hansa) szemben, de fokozatosan veszik át a piaci részesedést.
A német nemesítők feldolgozásra való fajtáit az ipar örömmel várja nyersanyagként, s itt a feldolgozási minőség számít, mint más országokban is. A Daturna több, mint 100 hektáros területében a szegmens egyik legfontosabb fajtája.
Ausztria
Az osztrák szaporító-termőterület 1 616 hektárral (1617 hektár előző évi adat) stabilan tartja az előző évi szintet, s továbbra is a belföldi és regionális igényeket elégíti ki. Továbbra is a Ditta fajta dominál 456, 4 hektárral (459 ha előző évi adat). Ezek árnyékában a Meires-i Niederösterreichischen Saatbau eG nemesítéséből származó fajták a Tosca (121 ha) és az Erika (32 ha) valamint az Evita (30 he) és a Fabiola (29) rendelkezik figyelemre méltó jelentőséggel Ausztriában.
A bio-vetőburgonya szaporítás erős az országban, a termőterület 213 ha (előző évi adat 213 ha), s itt is a Ditta a legkedveltebb fajta.
A Frotilay cég (Pepsico) megbízásából való szaporítás nőtt, mellyel együtt járt a saját termsztésükből származó Brooke (49,45 ha), Newton (3,9 ha), Orwell (3,95 ha) és a Smith Comet (4,46 ha) fajták szaporítása is. De ide tartozik a legnagyobb Chips-fajta, a Hermes szaportása is 122 hektáron, mely időközben igen nagy jelentőséget szerzett közép-kelet és dél-kelet európai Fritoley-üzemek beszállításában.
Jó a helyzete még számos étkezési fajtának. Ilyenek az Agria (84 he) és az Anuscha (38 ha), de a Marabel 21 ha) is fontos a német Eurostarch keményítőfajták közül, mely időközben az eddig vezető Kuras fajtát előzte meg jelentős mértékben.
További keményítőfajták, mint az Euroresa és a Zuzanna szintén jó fejlődést mutatnak.
A szortimentet néhány holland fajta egészíti ki, főként a korai érési csoportban. Ilyenek az Arielle, a Colombia, az Impala és az Ostara, valamint a nagyon korai Phalanx.
A nemesítési együttműködésben sok az osztrák-német kapcsolat, és a két ország közötti vetőburgonya-kereskedelem is élénk.
Csehország
Egy másik EU tagállam, mely számos német üzleti kapcsolattal rendelkezik a burgonya-szakmában. A vetőburgonya-szaporítás Csehországban, 2016-ban érezhetően visszaesést követően ismét stabilizálódott, az idei évben 2940 hektár termőterülettel rendelkezik (előző évi adat 2905 ha).
Újabb szortiment-tisztítás ment vége, éppúgy, mint tavaly, az idén is több mint 30 korábbi fajtát zártak ki a szaporításból, s ennél jóval kevesebb újabb fajta kerülhetett be. Ez a helyes út, hogy rendezett viszonyok jöhessenek létre a vetőburgonya-piacon, és minőségi munkát lehessen végezni a szaporító termesztésben.
Fő ok a tavalyi, sok minőségi gonddal küzdő év volt. Néhány esetben még a gazdaságosság is gondot okozott, ráadásul hiányzott a megfelelő raktárok építésére irányuló beruházási szándék is. Ez a termelőket és a vetőmag-szaporító cégeket arra sarkallta, hogy más terményekkel foglalkozzanak.
A nagyon korai fajták aránya 535 hektárral (előző évi adat 576 ha) ismét visszaesett, a burgonya termesztéshez német és holland import vetőburgonyát használnak. A korai burgonya termesztésében igen jó termőterületeknek számító Elba-síkság és Dél-Morva vidák átlagon felüli részesedéssel bírt, és ezért rendszeresen nagy a vetőburgonya igény is.
Mindenesetre a korai fajták magas aránya rendszeresen túlterheli az értékesítést júliusban és augusztusban, és ilyenkor rendszeresen erős áresés is tapasztalható az étkezési szektorban.
A szegmens legnagyobb fajtái a nagyon korai fajták, melyeket a 7. sz. táblázat tartalmaz. Az Anuschka, Colette és a Rosara raktározásra vagy korai őszi értékesítésre kerül termesztésre, ezért nem okoz árnyomást.
Más, Csehországban vezető étkezési fajták a 8. számú táblázatban kerültek összefoglalásra.
Ebből a szortimentből túlnyomórészt az országhatáron túli csomagolók termeltetnek szerződött cseh és szlovák termelőkkel.
Pozitív fejlődést mutat Csehországban egy kombinált támogatási rendszernek köszönhetően a keményítő-burgonya termelése is, mely a keményítő fajták vetőburgonyájának szaporítását is fellendítette. A vetőburgonya megújítás egyébként hagy némi kívánnivalót maga után. A növény-egészségügyi gondok mindenkit változásra sarkallnak.
A legfontosabb öt keményítőfajta szaporítását a 9. számú táblázat mutatja.
Megállapítható, hogy a német keményítő-fajták is pozitív fejlődési lehetőségekkel számolnak, és egy sor fajta megállja a helyét a cseh keményítőgyártás igényeivel szemben is.
Összefoglalás
Majdnem minden európai szaporító-termelésben elháríthatatlanul elhúzódott a vegetációs időszak, és ez gyakran a kései ültetéssel kezdődött. Az ezt követő hideg időjárás kései kelést okozott, mely miatt a fejlődés is elmaradt, s ezt az ültetvényeknek egészen a lomb leszárításáig nem sikerült behozni.
A kötésszám a hideg időjárás és a hiányzó nedvesség miatt érezhetően alacsonyabb gumószámot eredményezett. A termésből rendelkezésre álló vetőgumók ezért a normál válogatást csökkentik.
A vetőburgonya ültetvények növény-egészségügyi állapota a már lezárt baktériumot és vírusfertőzést vizsgáló termőföldi vizsgálatok után jónak tekinthető. A földeken a termésveszteség több ok miatt magasabb volt a tavalyinál, bár ezek oka inkább technikai volt, s kevéssé a vírus és baktériumfertőzés.
A levéltetű-helyzet az európai északi- és keleti-tengeri parton, valamint az ország belső területein is korai és rendszeres permetezéssel, mégis feszült volt, s a számolt levéltetűszám ennek ellenére jóval a sokéves átlag felett volt. Ez az új vetőburgonya-rendelet szabályai szerint végrehajtott tesztelés során gondot is okozhat, s nem csak az exportáru esetében.
A bio-vetőburgonya termesztésben a korai termelésű országok a Földközi-tenger partvidékén igen jó értékesítési szezont zárta 2015/16 évben. Az EU piacain döntő lesz a következő időszak és a szedést követően az étkezési burgonya árainak alakulása.
Az alapvető számok, mint a termőterületek nagysága, a gumószám és a próbaszedések is egy irányba mutatnak: átlagos hozam és a nettó burgonyamennyiség a tavalyi év szintjén várható. Ismét fontossá válik, hogy a szükséges vetőburgonyát idejében megrendelje kereskedő-partnerénél.
Forrás:
Was bringt die EU-Pfalnzkartoffelvermehrung im Anbaujahr 2016?
