Íme egy káros anyag, amit az ember állít elő tudatlanságból vagy ügyetlenségből, majd a természetre fogja a hatását! Aztán megszólalnak a szirénák és a virtuális valóságban ténnyé betonozzák, hogy rákkeltő anyagot tartalmaznak bizonyos élelmiszerek, például a burgonya. Kerüljük el a tudatlanság csapdáját – és az akrilamidot!

Mi is pontosan az akrilamid?

Az akrilamid szénhidrát tartalmú élelmiszerek 160 ^oC fölötti hevítésekor keletkezik, alacsony nedvességtartalom mellett. A cukrok és aminosavak reakciójából létrejövő akrilamid tehát sütéskor, grillezéskor, pirításkor keletkezik és főként a kávé, a különböző kenyerek, kekszek és a burgonyakészítmények tartalmazhatnak akrilamidot.

Hogyan tudjuk minimálisra csökkenteni az akrilamid-szennyezést?

Az Európai Bizottság külön rendeletben írja elő a gyártók számára az élelmiszerek akrilamid tartalmának csökkentésére vonatkozó szigorításokat. Ennek értelmében az alapanyagok feldolgozása során kockázat-csökkentő intézkedéseket kell megtenniük a fogyasztói biztonság növelése érdekében. Ipari körülmények között ennek hatékonysága laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizhető. Mit tehetünk azonban otthoni körülmények között, ahol nem állnak rendelkezésünkre ilyen műszerek?

1. Válasszunk kiváló minőségű alapanyagot a főzéshez!

Alapszabály, hogy ellenőrzött körülmények között termesztett és előkészített alapanyagokat válasszunk! A termelők és értékesítők terményeit beméri a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), így eleve csak olyan termények és termékek kerülhetnek forgalomba, amelyek megfelelnek az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Az Eurosol burgonyái például a csúcsminőséget képviselik a piaci kínálatban.

2. Ismerjük meg a burgonyafajták tulajdonságait!

Átlagos fogyasztóként nem tudjuk és talán nem is kell tudnunk hányféle burgonyafajta közül választhatunk. Azt viszont mindenképpen ismernünk kell, hogy a kiválasztott fajtát mire lehet használni. A főzésre szánt fajtákból semmiképpen ne készítsünk sültkrumplit, mert ezeknek a fajtáknak jellemzően magasabb az akrilamid-tartalmuk, ami főzéskor nem oldódik ki.

A biztonság érdekében mindig olvassuk el a termékleírásban foglalt ajánlásokat és ezeket tartsuk is be! Ez a minimum, amit megtehetünk egészségünk érdekében.

3. Figyeljünk oda a sütési körülményekre!

Sütés közben a krumpli szép barnára pirul, jellegzetes íze lesz: többek között ezért szeretjük annyira a sültkrumplit. Ezt a jelenséget Maillard-reakciónak nevezik és akrilamid hatására történik (120 °C fölött). Minél magasabb hőfokon és minél hosszabb ideig sütjük a burgonyát, annál nagyobb mennyiségben keletkezik benne akrilamid. Tudományosan bizonyították, hogy az akrilamid fehérjékkel kötésbe kerül és karcinogén hatása jelentősen csökken. Tehát együnk például majonézt a sültkrumplihoz mindig.

Az ízhatás eléréséhez azonban elegendő a 160 ^oC alatti sütési hőmérséklet is, így nem kell lemondanunk kedvenc fogásainkról és az akrilamidot is kicselezzük.

4. Kérdezzünk! Kérdezzünk! Kérdezzünk!

Természetesen, nem lehetünk tökéletesen naprakészek az élelmiszerekben rejlő kockázatokkal, ezért érdemes szakemberektől kérdezni. A zöldségfélék közül burgonyából fogyasztunk a legtöbbet, tehát megéri hiteles forrásból tájékozódni.

Keressen bennünket bizalommal, hogy a lehető legjobb minőségű krumpli és ne az akrilamid kerüljön az asztalára!