Minden szakterületnek van egyfajta Szent Grálja, akár több is. Olyan cél, amit valamilyen oknál fogva, évszázadok óta nem sikerült elérni. A technológia fejlődésével, a kutatások előre haladtával közelebb kerülünk ugyan hozzá, de elérni talán sose fogjuk teljesen. Csak közelítünk…például a fekete tulipán, vagy a kék rózsa felé. A burgonyanemesítők számára a True Potato Seed (TPS) ilyen; a burgonya botanikai magról történő termesztése.

A botanikai mag nagyon apró, egyszerűen, akár szobahőmérsékleten is tárolható. Könnyen szállítható, postázható, tiszta. Sokak szerint keresztezéssel sokkal több tulajdonság, sokkal gyorsabban vihető át az új TPS fajtába, mint a hagyományos nemesítés útján, ez azonban kérdéses.
Hollandiában, információim szerint 1985 óta folyik intenzív kutatás a témában. Hivatalosan vagy sem, de rengeteg állami pénzt is beleöltek ebbe a projektbe, aminek úgy tűnik most beérett a gyümölcse. A kutatók legalábbis ezt állítják.

Azóta egy elsősorban zöldség vetőmagokkal foglalkozó holland vetőmagos cég már bejelentette új, magról termeszthető burgonyahibrid True Potato Seed (TPS) fajtasorozatának első tagját. A bejelentők szerint a magról vetett burgonyahibrid már a palántázás évében étkezési minőségű gumókat terem. A kutatási igazgató elmondta, hogy 15 éven keresztül dolgoztak a vállalat első tertraploid, magról szaporítható burgonyahibridjének kifejlesztésén és már rendelkezésre áll belőle kereskedelmi forgalomba hozható vetőmag is.

Olyan térségekben lehet jelentősége a TPS-nek, ahol nehezen hozzáférhető a jó minőségű vetőgumó. Elsősorban az afrikai, az ázsiai és a közép-amerikai kistermelőknek ajánlják, akik a nagy távolságok miatt nem jutnak jó minőségű vetőgumóhoz. Létjogosultságát az Európai Unió több országban is kiértékelik majd.

Hollandia az Európai Bizottságtól ideiglenes kísérletre kért engedélyt, a TPS termesztési rendszer kipróbálására. Nagyon fontos tény, hogy a burgonya, a jogszabályok tekintetében szántóföldi faj, ennél fogva sokkal szigorúbb szabályozás alá esik, mint a zöldség fajok. Kérdés, hogy a piacnak szánt közép-amerikai, ázsiai és afrikai országok valóban ugyan azt a minőséget fogják-e kapni a fajtától ami Európában minimum elvárás? Fontos kérdés továbbá, hogy vajon mi fogja megakadályozni azt, hogy az esetleg alacsonyabb elvárások elé állított TPS fajta az európai piacon keresse a helyét a szigorú feltételek mellett elismert és szaporított fajták vetőgumóival szemben?

Még egyetlen gyakorlati szakember sem nyilatkozott úgy, hogy ez a technológia, ráadásul palántaneveléssel és ültetéssel együtt, gazdaságos lenne. Pedig ezt a modellt tárták szaporítási útvonalként az Európai Bizottság elé. Így viszont az egész modell nem tűnik életképesnek.
Amennyiben pedig a tervek szerint 3 év után szétesik a „TPS fajta”, és elérkezik a „programozott elévülés”, akkor beszélhetünk-e a szó tudományos, és a jogszabályokban definiált értelmében növényfajtáról?

Véleményem szerint óvni kell a szabályozási rendszert, amiben nem lehet a TPS burgonyát külön kezelni, a hagyományos vetőburgonyától elkülönítve. A Solanum tuberosum fajból a gazdáknak értékesített termék a vetőgumó. Ennek kell lennie a szabályozás alapjának. A gazdákat viszont önmérsékletre, megfontolásra intjük, ki tudja mit rejt Pandora TPS szelencéje.

Olvassa el a teljes TPS-sztorit pdf formátumban!