Ha kevesebb a gumósérülés, jobb a gazdaságosság

A burgonyagumó bármely kezelése, mozgatása oka lehet a gumósérülésnek. Még az enyhe felületi sérülések is számos kórokozónak teremtenek kedvez? táptalajt (pl. rothadásoknak). A gumósérülések nehezítik a válogatási munkát, csökkentik az árukihozatalt, növelik a válogatási veszteséget, a min?ség és a tárolhatóság romlásához és végül értékesítési kifogásolásokhoz vezetnek. A sérülések mértéke a burgonyatermesztés gazdaságosságánál dönt? lehet.

A racionális burgonyatermesztés egész csomó céltudatos eljárást feltételez, azért, hogy a már elért min?ségi szinvonalat tovább biztosítsuk és javítsuk. Ne csak a gumók betakarításkori bánásmódjára fordítsuk figyelmünket, hiszen a gumósérülések oka közvetlenül, vagy közvetve már a betakarítás el?tt is létrejöhet.

Kidolgozott termesztéstechnika

A kidolgozott, összehangolt termesztés-technikával egyrészt a növény számára kell az optimális növekedési feltételeket biztosítani, másrészt pedig a gépek alkalmazásához kell jó el?feltételeket teremteni.

A területkiválasztásnak, a fajta-megválasztásnak és a talajm?velésnek összhangban kell lenni.

A nehezen rostálható talaj, a kemény rögök,és f?leg az élesszél? kövek a szed?gép munkamin?ségét különösen megnehezíthetik. Ezt a körülményt a talajm?velésnél, a területkiválasztásnál és a fajtamegválasztásnál (1/3) az alábbiak szerint figyelembe kell venni:

  • Az optimálisan végzett ?szi szántás a legtöbb esetben a leghatékonyabb módszer a rögképz?dés elkerülésére és az optimális talajszerkezet kialakítására. Ennek ellenére az 50 pontos talajvédelmi indexet el kell érni.
  • Nagyra méretezett traktor-köpenyeket kell alkalmazni. Hogy a tömörödött talajt teljes mélységében a szokásos vet?ágy készít? eszközökkel megmunkálhassuk, a köpenyek fajlagos nyomását a növekv? traktorsúlyok mellett is csökkenteni kell. Dupla kereket, vagy szélesített köpenyt (niederquerschnitt, Terra) kell alkalmazni.
    (1. ábra).


(1. ábra)

  • Azokat a vet?ágykészít? eszközöket kell el?nyben részesíteni, amelyek a lehet? legkevesebb munkamenetben teszik lehet?vé a vet?ágykészítést.
  • A könnyebb, jól felmeleged? talajokon az elfagyó másodvetés javítja a talajszerkezetet. Az ültetés el?tt ezeket a növényi maradványokat bedolgozzuk. Ez az eljárás véd az erózió ellen és tompítja a nitrátproblémát.8)
  • A lehet? legkevesebb követ tartalmazó, jól rostálható talaj adja a legjobb el?feltételt a gumót óvó betakarításhoz.
  • Nehezen rostálható talajoknál: korai vagy középkorai fajtát válasszunk, így a betakrítás még a kedvez? id?járás, illetve a jobb körülmények között történhet.
  • Er?sen köves talajoknál: Itt els? sorban rázószalagos (nem rázórostás ill. rázódobos) betakarító gépet alkalmazunk. Különös figyelmet érdemel a szóbajöv? fajták sérülésérzékenysége.3) Itt tudni kell, hogy ez az érzékenység nem állandó, hanem a környezet és az id?járás is befolyásolja. Kedvez? hatás érhet? el egy megfelel? el?hajtatással.
  • A jól rostálható talajok szeparálása (k? és rögmentesítése) a betakarítási károsodásokat csökkentheti. A kötött vagy rosszul leszáradt talajok szeparálása nem hatékony és talajszerkezet károsodásokat okozhat.A finom homokos iszapos talajoknál eróziós veszély keletkezik.

A burgonyához igazított trágyázás

A tápanyagellátásnak els?sorban harmonikusnak kell lenni. A jó tápanyagellátás javítja a gumók szürkefoltossággal szembeni ellenállóképességét. A magas és kései nitrogénadagok késleltetik az érést és fokozottabb sérülésérzékenységhez vezethetnek.

Étkezési és feldolgozási burgonyánál 450 q/ha terméshez a tápanyagigény a következ?:120 kg/ha N, 90 kg/ha P, 400 kg/ha K, 20 kg/ha Mg. A tápanyagadagot a talajféleséghez, az el?veteményhez, a fajtához, a felhasználási célhoz valamint a talaj tápanyagtartalékához (talajvizsgálat) és a N-adaghoz (csak a fejtrágyázást) s?t a a vegetáció lefolyásához is hozzá kell igazítani.

A vet?gumót céltudatosan el?készíteni

A fajtához igazított el?hajtatás min?ségi és termésnövel? hatású.1) A rizoktóniafert?zött vet?gumó csávázásával szabályosabb gumókat kaphatunk,ezenkivül kevesebb szárazkorhadással, himl?folttal és kelési veszteséggel számolhatunk4).

Ne ültessünk túl mélyen

Az ültetési mélység nagymértékben befolyásolja a betakarítási körülményeket. (2. ábra). Az ültetési mélységbeni és a sorközépt?l való eltérések egyenetlen keléshez, a gumók zöldüléséhez vezetnek, vagy a szedéskor megnövelik a kombájnra kerül? föld mennyiségét. A szennyezettségi arány (kövek és rögök mennyisége) aránytalanul megn? és ez nemcsak a gépalkatrészeket, hanem a gumókat is er?sebben igénybe veszi. Er?sebb gépkopás, csökkent szedési teljesítmény, nagyobb válogatási munkaigény és f?leg több gumósérülés a következménye.


(2. ábra)

Az egyenletes mélységre ültetést elérjük, ha

  • A vet?gumó jól osztályozott, nem nagyok a gumók méretbeli különbségei (frakció!)
  • Elegyengetett, ülepedett a vet?ágy felülete: az ültet?gépet a támasztókerekek pontosabban vezetik.
  • V-alakú a sornyitó:kisebb az oldalirányú elmozdulás, elgördülés.
  • Az egyenként függesztett sornyitó hullámos területen is és különböz? talajokon illetve a vet?tartály terheléskor (gumóval való töltöttség) is mindig állandó ültetési mélységet biztosít.
  • A vet?gumónak az eredeti vet?ágyfelülethez kötöttnek kell lenni (a sornyitónak és a takarónak összhangban kell dolgozni). A takarás után a korai burgonya gumóit 7-10 cm, a többiét 12-15 cm föld fedje.

“Bakhátbarát” nyomtávolság és gumiabroncsszélesség

A sorokhoz pontosan beállított nyomtávolság és gumiabroncsszélesség (3. ábra) csökkenti a tul nagy terméskiesést illetve min?ségromlást a permetez? sorokban, és a bakhát oldalának megnyomása miatti rögképz?dést és gumósérüléseket is. Alkalmazzunk keskeny (75 cm-es sortávolságnál max. 11/12,4 zoll-os ), de nagy átmér?j? gumiabroncsokat!


(3. ábra)

Különösen kötött és köves talajon kell ügyelni a nyomtávolság és az abroncsszélesség jó megválasztására.

Ügyeljen arra, hogy a traktor és permetez? nyomtávolsága a sortávolságnak mindig a kétszerese, a szed?gépnél mindig a kétszerese vagy háromszorosa legyen!

Középeurópában a 75 cm-es sortávolság a standard

Jelenleg a 75 cm-es sortávolság a legfontosabb el?feltétele a racionális, költségtakarékos, több üzemre alkalmas gépesítésnek. A legtöbb fajta ebben a sortávolságtartományban mutatja a legkedvez?bb terméspotenciált.
A speciálisan nagygumójú fajtáknál (Agria, Santana) a szélesebb bakhát (90 cm-es sortávolság) hozhat bizonyos el?nyöket, mint pl. kevesebb zöldült gumó, esetleg többlettermés és kedvez?bb helylehet?ségek az abroncsoknak. Hátrány a szedéskor a nagyobb földmennyiség, tehát ezért csak messzemen?en szennyez?désmentes (k?t?l, rögt?l mentesített) talajon alkalmazhatjuk.A sortáv átállításkor a teljes géprendszert figyelembe kell venni.

Védjük a gumókat az ápolás során

  • A növekv? gumókat mindig elég nagy bakhát védje. Bakhátlemosó csapadék után ujratöltögetni.
  • Mechanikus ápolással (mindenesetre sávos permetezéssel kombinálva) elérhetjük a f? célt, a bakhátkészítést, talajm?velést, és a környezetvéd? gyomszabályozást.10)
  • A fitoftóra és alternária elleni permetezésekkel a különböz? rothadásokat okozó kórokozók támadása, elterjedése csökkenthet?. 4)
  • A szélessávú permetezésnél kevesebb a taposott sor illetve kisebb a termésbeni és min?ségi veszteség.
  • A rendszeres próbaszedések optimális állománykezelést tesznek lehet?vé.14) Segítségükkel el lehet dönteni kell-e öntözni, mikor kell szártalanítani és szedni 11).Minél tovább várunk a szedéssel, annál nagyobb az állati kártev?k általi rágáskár veszélye (csigák és drótféreg).

Id?beni szedésel?készítés

Cél: a gumók lehetséges legjobb ellenállóképessége (héjszilárdság) és optimális feltételek kialakítása a szed?gépek munkájához.

A lombtalanítás er?síti a héjat és megkönnyíti a szedést.

A lombtalanítás különösen a középkései és kései fajtáknál elengedhetetlen azért, hogy a megfelel? héjszilárdságot elérjük. A természetes sárgulás el?tti, túl korai lombtalanítás azonban termés- és keményít? veszteséghez vezet, és az elégtelen fiziológiai érés következtében a feldolgozási min?séget befolyásolhatja. A szártalanítás további el?nyei:

  • A talaj gyorsabb száradása és melegedése,
  • Kisebb fert?zési veszély,
  • Növekedési sokkok csökkenése (gumórepedés, kett?s növés, átnövés, ujrahajtás).
  • A szed?gép zavartalanabb és gumót jobban kimél? m?ködése, különösen er?s gyomosodás esetén.

Ha a lomb fert?z?dött, zuzással, vegyszerrel vagy égetéssel (esetleg sávos permetezéssel kombinálva) megsemmisítjük. Ehhez a kedvez?id?pont akkor van, amikor a levelek fele megsárgult.A szárzúzás után a szárnak még legalább 20 cm-esnek kell lenni, hogy kés?bb a szed?gép szárelválasztó elemei azokat megragadhassák.

A szed?gép ellen?rzése

Minden géprész, ami földet szállít vagy dolgoz meg, viszonylag magas, elkerülhetetlen elhasználódásnak van kitéve. A szed?gépeken f?leg az üt?dést fékez? gumi és m?anyagbevonatok elég kopásérzékenyek. Ha ezek elkoptak, hiányzik a párnázó hatásuk, és a gumók kemény ütéseknek és éles sarkoknak, éleknek vannak kitéve. Ez gyakran oka a számos felületi vagy középmély gumósérülésnek és elszínez?désnek.

Vizsgálja meg minden géprész és a sok kicsi gumi és m?anyag véd?alkatrész állapotát és rögzítését. Ha a gépén a gumók több mint 20-30 cm-es esésnek vannak kitéve, (hacsak müszakilag lehetséges), szereljenek fel pótlólagos el?téteket hogy az esési magasságot megszakítsák vagy a felpattanási sebességet csökkentsék.

A kopó alkatrészek állapotának ellen?rzését a legjobb a gépen a gumók haladási irányának sorrendjében végezni (4. ábra).

a. Az ásószerkezet meghosszabbításának szöge ne legyen tul kicsi, hogy ott a rázólánc ne marja a gumókat.
b. Legyen bevonat a pálcás rostán (rázólánc) és az annak oldalán lév? szalag nittszegeinek kiálló részein. Az elhajlott rostapálcákatkiegyengetni.
c. Legyen bevonat a szártép? és átvezet? hengereken.
d. Bevonat a szárleválasztón.
e. Párnázás a körelevátor peremein és alkatrészein.
f. Gumiborítás a ferde földleválasztón és a gumiujjas leválasztó peremén.
g. Párnázás s többi esési helyeken , pl. a gyüjt?tartálynál.


(4. ábra).

A betakarítás dönt?

Megvárni a héj meger?södését

A megfelel?en kialakult héj (nem nyomható le hüvelykujjal) védi a gumót a sérülést?l és a fert?zést?l. A keményít?tartalom és az ütésérzékenység is összefügg a szedési id?ponttal. A fajtaspecifikus javaslatokat feltétlenül figyelembe kell venni.

Enyhén nedves talaj, meleg gumók

Az enyhén nedves talaj a legjobb el?feltétele a kiméletes betakarításnak (kevesebb a kemény rög). A gumóh?mérsékletnek lehet?leg 12 C°-nak kell lenni. (5. ábra).


(5. ábra).

Alacsonyabb h?mérsékleten f?leg a kötött, köves talajokon kell gyakoribb sérülésssel számolni. Minden C° h?mérsékletemelkedés javítja a betakarított gumók min?ségét.

A gumók sokkal lassabban melegednek fel mint a környezeti leveg?, ezért ne hagyja magát a kel? nap sugárzó melegével becsapni!

Minden C° h?mérséklet emelkedés lényegesen csökkenti a gumók üt?désérzékenységét.

A gumóh?mérséklet megállapítása: A bakhátból egy mélyebben fekv? nagyobb gumót kiveszünk, és egy h?mér?t a gumóba szúrunk. A különösen ütésérzékeny fajták szedését csak legalább 12 C° -nál kezdjük meg.

A betakarítógép használatát optimálni kell

A szedésteljesítmény és a munkamin?ség közötti optimum megtalálása azért nehéz, mert a legnagyobb veszteséget okozógumósérülések, károk csak több nappal kés?bb, a foltok vagy gombás fert?z?dés megjelenése után láthatók. A jó megfigyelések és az esetenkénti mosáspróbák azonban legalábbis tájékoztatást adnak a durva beállítási hibákról:

  • lA vágott gumók az oldalsó vágótárcsók rossz munkájára utalnak. Különösen oda kell figyelni ha a bakhátból könny? talajon vagy dugulás miatt az ásórész kitör. F?leg 90 cm-es sortávolság mellett figyeljünk az oldaltárcsák megfelel? szélességállítására. Ezeknek a vágásmélységét (2-3 cm) úgy kell megválasztani, hogy még épp elvágják, leválasszák a szárrészeket. (6. ábra).
  • A felhasított vagy feldarabolt gumók az ásószerv nem megfelel? mélysége miatt keletkeznek. Azonban csak óvatosan növelje a szedési mélységet, hiszen egy cm többlet is a rögök és kövek mennyiségét jelent?sen emelheti és azzal a gumósérüléseket és a válogatási igényt növelheti.
  • A hidraulikus rud- és kerékbeállítás értékes segédeszköz, hogy a szed?elemeket és a kerekeket különösen a bakhátra való rájáráskor és lejt?s területen mindig pontosan vezethessük.

6.ábra

Figyelem: Köves vagy er?sen megkeményedett talajokon fennáll a veszély, hogy a szed?elemek alkalmilag az oldaltárcsák miatt kicsit kiemelkednek. Ebben az esetben a tárcsákat kicsit magasabbra állítjuk. (El?nyös a rugós tárcsafelfüggesztés).

Tekintettel a szedéskor még nem látható ütési, nyomási és ledörzsölési károsodásokra, néhány beállítási szabályt feltétlenül figyelembe kell venni.7) Mindenekel?tt arra kell törekedni, hogy a rázólánc teljesen terhelt legyen és a gumók ne ugráljanak. A véd? földpárnának közel a rostaelem (rostadob, rázórosta, vagy rázólác)végéig meg kell maradni. (7. ábra). Amennyiben ez a munkasebesség növelésével (8. ábra) nem érhet? el, akkor a szed?gép-rendszert?l függ?en a következ?képp járunk el:

F?leg a rostálható talajokon mindig lendületes munkamódra törekedjünk. Nagyobb menetsebességnél hosszabban marad a véd? földpárna a rostaszerkezeten igy a gumókat kiméletesebben továbbítja illetve kevésbé sérti:

  • Forgódobos betakarítónál: A dobfordulatszámot – különösen köves talajon – a megengedett minimumra csökkenteni.
  • A leng?rostás szed?gépnél: A könny?, k?mentes talajon a szedésmélységet növelni. A szállítólánc sebességét azonban mindig a gyártó ajánlásának megfelel?en hagyni. Ha ez felfelé vagy lefelé eltér, akkor enyhén n? gumósérülések aránya a beszoruló gumó miatt illetve a gumók ugrálása miatt.
  • A szokásos rázóláncos betakarítógépeknél: A szalagsebességet (9. ábra) csak annyira magasabbra venni, hogy a laza föld még éppen leválasztódjék. Eközben lehet?leg kapcsoljuk ki a rázókereket és a rögtör?t. A gumók tulságos visszagurulását a rázóláncon (7. ábra) a sekélyebb láncemelkedéssel kerülhetjük el (az els? szalagtámasztó hengereket a legalsó helyzetbe állítjuk, esetleg csak dombra felfelé haladva dolgozunk).
  • A meredekebb rázóláncu rendszereknél és fölé helyezett továbbító/ szárleválasztó szalag esetén a az átadó sebesség különbségét lehet?leg csökkenteni.


(7a. ábra).


(7b. ábra).


(8. ábra).


(9. ábra).


(10. ábra).


(11. ábra).

Összefüggés a rázóláncsebesség és a gumósérülések mennyisége között: Különösen hüvös id?ben úgy dolgozzunk, hogy a szalagsebesség ne haladja meg az 1,5 m/s értéket. Figyeljen továbbá arra, hogy a szárleválasztó elevátorszalag lehet?leg meredek beállítású legyen, a rázatókerék beállítása a legkisebb legyen, (10. ábra) és hogy a gumiujjas szalagon folyamatos legyen az anyagáramlás (héjledörzsölés!). ennek a fordulatszámát is úgy kell meghatározni, hogy a gumók ne ugráljanak. Hogy a felszedett terményt feleslegesen ne terheljük, optimálisan kell meghatározni, beállítani a szárkihuzó hengerek agresszivitását (szár irányító el?tét, résszélesség, rázószalag csatlakozás) (11. ábra). Ha megállunk a szedéskor (pl. sorvégi fordulók) a hajtást azonnal le kell állítani, sohase futtassuk a gépet üresjáratban!.

A szed?gépen való el?osztályozás növeli ugyan a kiszolgáló személyek számát, és csökkenti a szedésteljesítményt, azonban meg van az az el?nye, hogy a nagyládás tárolásnál ha esetleg csirázásgátló IPC, CIPC kezelést kell alkalmazni2) a gumók minden további manipulációja (kibillentés, felszedés, osztályozás, szállítás) a kitárolásig elkerülhet?.

A beteg, rothadó gumóknak már a szed?gépen való eltávolítása az egészséges gumótömeg további fert?zését csökkenti!

A gumók nedvesrothadása: Az erwinia okozta fekete szárt?rothadás leküzdésére a megel?z? eljárásokra mind a vet?gumótermesztésnél, mind a továbbiakban, a termesztés során szükség van. A legnagyobb fert?zési veszély akkor van, ha nedvesrothadó gumó egészségessel, vagy nedves, fert?zött földdel érintkezik.

  • Ha nedvesrothadásos t? volt az állományban, akkor szárazon, különös gondossággal végezzük a betakarítást. Hagyjuk alaposan utánszáradni. Értékesítsük hamar, vagy takarmányozzuk fel.
  • A szed?gépet, göngyölegeket, áruel?készít? eszközöket, gépeket alaposan, nedvesen tisztítsuk (fert?zésveszély).

gyüjt?tartály ürítésénél keletkez? gumósérüléseket az esési magasságok csökkentésével, a pótkocsi vagy konténer kipárnázásával elfogadható szinten tarthatjuk. Etekintetben jobb a mozgó szalagos fenek? gyüjt?tartály, mint a billent?s, különösen, ha a szállítóeszkozök oldalmagassága eltér?, és ha hideg id?ben kell szedni (12. és 14. ábra).


(12. ábra).


(13. ábra).

Ha magas szállítóeszközre (pl. teherautó pótkocsi) rakodunk, el kell kerülni, hogy a gumók visszaguruljanak a gyüjt?tartályba (részesítsük el?nyben azokat a szed?gépeket, amelyeknek magasan van a gyüjt?tartálya, használjuk ki a terepadottságokat vagy alkalmazzunk felhajtó rámpát). Ha megkezdtük az ömlesztést, folytassuk folyamatosan, a pótkocsira ömlesztést ne többször a padlóra kezdéssel oldjuk meg.

Kedvez?tlen szedési körülmények között (gumóh?mérséklet) és különböz? magasságú szállítóeszközök esetén a mozgó szalagos gyüjt?tartályú gépek el?nyösebbek. Ennek a betakarítási rendszernek néhány munkaszervezési el?nye is van.

Rakodószed? kombájnnál az átadásnál különös figyelmet kell fordítani:

  • Lehet? alacsony legyen az átadási magasság (kis esés!)
  • Esésfékezést alkalmazni
  • Konténertöltésnél az esési magasságot megszakítani, ládaperemeket párnázni.

A munkamin?ség utóellen?rzése a felszedett burgonyán

Kései szedéskor és nehéz körülmények mellett különösen nagy a rizikója annak, hogy a sérüléseket csak a betakarítási id?szak végén, illetve az eladáskori szállításnál észleljük. Ezért a következ?k ajánlatosak:

  • Id?közönként, vagy változó körülmények esetén vegyünk gumómintát, és ahhoz írjuk fel a beállítási adatokat, gumóh?mérsékletet és szedési id?pontot. (óra is)
  • A gumómintát legalább 3 napig szobah?mérsékleten tároljuk( másfél napra lehet rövidíteni, ha 40 Co-ra termosztátba rakjuk, magas páratartalom mellett).
  • Azonos nagyságu gumókat meghámozunk, felszeleteljük, károsodásukat megvizsgáljuk és a mintákat összehasonlítjuk. Különösen figyeljünk a 4 mm-nél mélyebb sérülésekre és szürkülésekre. Az ilyen hibák a kereskedelmi el?irások szerint kifogásolásokhoz vezetnek.
  • Adott esetben a sérülések okait meg kell keresni és megszüntetni.

Szállítás, osztályozás, el?készítés

A betakarítás után a gumók sérülésérzékenysége a leszáradási id?t?l és parásodástól függ?en valamelyest csökken. Mégis valamennyi következ? munkát nagy gondossággal és jó id?járásban vagy teremh?mérséklet mellett kell végezni. Etekintetben a következ? alapelveket kell betartani (14. ábra):


(14. ábra).

Esési magasság: max. 30 cm. 
Halom magasság:
 ventillátoros szell?ztetés nélkül: max. 2 m.
Ventillátoros szell?ztetéssel max. 4 m.

  • szedés-nedves tételeket közvetlenül a szedés után jól leszárítani (ventillátoros szell?ztetés)
  • Az el?készítést, osztályozást inkább a tárolás után, mint el?tt végezni, igy csökkennek a gumósérülések és a tárolási veszteségek
  • A gumókat a fényt?l védeni (zöldülést elkerülni)
  • Alacsony h?mérsékleten (12 Co alatt ) mindennemü gumómozgatást elkerülni
  • Fagyveszély esetén védelmet biztosítani
  • A tétel manipulációját minimumra szorítani
  • A zsákokat óvatosan felrakni, ne csusztassuk és ne dobáljuk
  • A szállítószalagok fogadó részét párnázni.
  • Csak éles peremek, csúcsok nélküli felszed? gépet, eszközt alkalmazni (vonatkozik f?leg villára, lapátra, merít?kanálra, felszed? szalagra (15. ábra)


(15. ábra).

  • Mindig a legrövidebb mozgatási útvonalat választani és elkerülni azt, hogy közben többször legyen átadás, esés.
  • A gumóknak a továbbítási úton lehet?leg kevés legyen a saját mozgásuk(sérülési, fert?zési, koszolódási veszély!). A szállítószalagokat ne állítsuk túl meredekre.
  • Az esési magasságokat lehet?leg 30 cm alatt tartsuk és azokat a felületeket, ahová a gumók esnek, – f?leg ahol a gumók az osztályozógépre érkeznek – kipárnázni.
  • A szállítószalag sebességét ne emeljük 0,6 m/s fölé. Nagyobb szállítási kapacitáshoz megfelel?en széles szalagot alkalmazzunk
  • A gumi szállítószalagot (f?leg ha vele futó oldalelemei vannak) részesítsük el?nyben a pálcaláncos szalagokkal szemben.
  • Ha csak lehet mindig legyen telt a szalag és az osztályozógép is a munka közben.A rostamozgásokat a megengedett minimumra csökkenteni, a m?anyag vagy gumi bevonatú rostákat el?nyben részesíteni.
  • konténereknél az esési magasságokat „vitorlával” csökkenteniés a konténerek fenekét kihuzható ütésgátlóval (gumileped? vagy szalmával töltött zsák) ellátni, vagy a bevált konténertölt? gépet alkalmazni.

További információk és vonatkozó írások:

Schweizerische Kartoffelkommission SKK. Postfach 228, 3186 Düdingen, Tel.:026 492 7950, Fax: 026 492 7953, E-mail: team.skk@kartoffel.ch

  1. Merkblatt „Erfolgreicher Anbau von Kartoffeln für die Fabrikation von Speiseerzeugnissen”, 1992 (Sikeres burgonyatermesztés feldolgozott burgonyatermékek készítéséhez)
  2. Merkblatt „Erfolgreicher Anbau von Kartoffeln für die Fabrikation von Speiseerzeugnissen”, 1992
  3. Schweizerische Sortenliste für Kartoffeln, .(Svájci fajtalista),megjelenik évente
  4. „Krankheiten und Schädlinge der Kartoffel” 1990. (A burgonya betegségei és kártev?i)
  5. Schweizerischen Handelsusanzen für Kartoffeln, 1989. (Kereskedelmi el?irások)
  6. Merkblatt „Drahtwurm im Kartoffelbau” 1999 Eidg. Forschungsanstalt für Agrarwirtschaft und Landtechnik FAT, 8356 Tänikon. Tel:052 368 3131. Fax:052 365 1190. E-mail: info@fat.admin.ch (Szórólap: Drótféreg a burgonyatermesztésben)
  7. 16 mm-es hangosfilm, video: „Maschinelle Kartoffelernte – bessere Qualität”. (iskolák, egyesületek számára) (Gépi burgonyabetakarítás – jobb min?ség).
  8. FAT-Bericht Nr. 495: Mulchverfahren und Technik im Kartoffelbau, 1997 (Mulcs eljárás és technika a burgonyatermesztésben). Umweltrelevante Anbausysteme für Kartoffeln, 1999. ((Környezetreleváns termesztési rendszerek burgonyánál)
  9. FAT-Bericht Nr. 422: Bodenseparierung im Kartoffelbau.1992. ((Talajok k? és rögmentesítése a burgonyatermesztésben).
  10. FAT-Bericht Nr. 462: Pflegetechnik und mechanische Unkrautregulierung im Kartoffelbau, 1995.(ápolástechnika és mechanikus gyomszabályozás a burgonyatermesztésben).
  11. FAT-Bericht 469: Umweltgerechte Krautbeseitigungsverfahren für Speisekartoffeln, 1995. (Környezetkimél? lombtalanítási eljárások burgonyában).
  12. FAT-Bericht 515: Krautvernichtungsverfahren für Pflanzkartoffeln, 1998. (Szártalanítási módszerek vet?burgonyánál). Landwirtschaftliche Beratungszentrale LBL , 8315 Lindau, Tel:052 354 9700, Fax:052 354 9797, E-mail: lbl@agri.ch
  13. Grundlagen für die düngung im Acker- und Futterbau, 1994. (A trágyázás alapjai a szántóföldi és takarmánytermesztésben)
  14. Merkblatt „Kartoffelqualität selbst einschätzen”, 1997. (A burgonyamin?ség saját becslése)

Kiadó:

Schweizerische Kartoffelkommission
Eidg. Forschungsanstalt für Agrarwirtschaft und Landtechnik
7. Auflage 1999.

 Árak, akciók, tanácsok, piaci hírek 
IRATKOZZON FEL  HÍRLEVELÜNKRE!
FELIRATKOZOM
close-link